Enerváltság

Ma nem volt T., de R. mondta, hogy azért játszhatnánk mi ketten duplát attól még. Persze benne voltam, jó lesz egy kis reggeli hosszú játék, úgyis mostanában ritkán tudunk meccsezni.

De reggel, amikor fel kellett kelnem, azt hittem meghalok, annyira nyomott voltam. Legszívesebben visszacsuklottam volna a jó meleg ágyikóba, és ki se dugtam volna az orrom onnan egész nap. De azért erőszakot tettem magamon, és elindultam végre.

A játék azonban olyan volt, mint sejtettem, hogy lesz: fejben nem voltam ott, nem tudtam koncentrálni, így borzalmasan ment. Egy óra után abba is akartam hagyni, de R. addig unszolt, amíg meg nem adtam magam. Végülis tök jól esett, csak nagyon nem ment.

Este immáron hármasban a csajokkal, szintén Csokizó, csak most az esetlen nőci felszolgálók voltak ismét. De most azt is leszartuk, tök jókat beszélgettünk, eszegettünk, aztán az utolsó előtti hévvel hazajöttem.