hétfő, november 10, 2008

Home Sweet Home

Mégis csak itt jó, most már nem megyek el innen többé.

Jó nap volt ez a mai. Reggel egy kis edzés, jól meg lettem hajtva, ráadásul szerelték a kazánt, ezért ha nincs ott a melegítőfelsőm, tuti megfáztam volna. Már az első pár perc után elkezdett fájni a torkom, aztán amikor felvettem a felsőt, utána jobb lett. Jól meg lettem hajtva, semmi cicózás, de nem baj, teher alatt nő a pálma, mint tudjuk.

Bent is jó volt, jó kedvem volt végig, és ez mostanában igenis nagy szó. Este fele meg egyenesen szakadtunk a röhögéstől Tengellel, nosztalgiáztunk közös sportmúltunkból, nagyon jó volt, olyan jó hangulatom lett. Rég voltam ennyire felszabadult.
Ez jó, nagyon jó.

És bár ma Tengel csak viccelt este a telefonban, és tudom, hogy csak játékos megtorlás volt, amiért kicsit húztam bent, de mégis olyan hatással volt rám, hogy döbbenet. Elcsuklott a hangom, és utána még egy ideig remegett a kezem is.

Nem baj, a mai napot már senki és semmi nem veheti el, az enyém volt.

Nincsenek megjegyzések: